2012. október 5., péntek

Merre is van Kelet-Európa?

Mi ott kis hazánkban szeretjük hallani, hogy Magyarország Közép-Európa, vagy némi pátosszal Európa közepe; vagy ha az nem akkor Kelet-Közép-Európa, csak hogy az a rosszul hangzó Kelet ne legyen hangsúlyos. Ehhez képest én már úgy magyaráztam el az afrikaiaknak és ázsiaiaknak, hogy merre van a hazám, hogy "East Europe", de ahogy a helyiek és a szakma vélekedik Kelet-Európáról és annak viselt dolgairól, az még ezen is túltesz.
Még az első tan-hetekben egy tanár bejelentette, hogy most Közép-Európáról lesz szó. Jól hegyeztem fülem, hogy akkor most biztos kis hazámról is esik szó, de csalódnom kellett. Közép-Európa ugyanis itteni megfogalmazásban Nyugat-Németországot jelenti. Kelet Európa pedig körülbelül a cseh-osztrák vidéket. Az európa-térképek szélén Győr még éppen rajtavan, aztán a Tiszáról már nem látszik pontosan, hogy most a Volgába ömlik-e vagy az Amurba.
És bizony nem csak a térképnek vagyunk a szélén, hanem az ismertségi körnek is. Két történelmes órám közül az egyiken a tanár a kedvemért már kiejtette Matthias Corvinus és Zapola nevét, de a másik tanár, és a tankönyv mélységes tudatlanaságot árult el a témában.
Talán Trianonnál érdemes kezdeni, ugyanis az első világháborút lezáró békékről részletesen tanultunk. A németekkel kötött békét szinte pontról pontra vettük, térképekkel, mindennek, és nagyban siránkoztunk, hogy szegény németek elvesztették országuk 13%-át. Én is majdem elsírtam magam. A magyar békének meg mellékesen bennevolt a dátuma a tankönyvben, de sehol egy mukk arról, hogy területveszteség, külhonba szorult magyarok, jóvátétel,v agy akár csak annyi hogy ezt a magyarok úgy nem szerették. Sőt, ahol Romániáról ír a tankönyv, ott az áll, hogy Bukovina és Besszarábia bekebelezésével jelentősen megnőtt az ország. Aki látott már térképet az tudja, hogy Bukovina egy bő megyényi terület, Erdély pedig Partiummal együtt akkora mint Románia volt a háború előtt.
Hasonló mérsékelt felkészültséget árult el a tanár úr (még egyszer, egyetemen tanít történelmet az illető) a korábbi korokkal kapcsolatban. Vitába keveredtem vele, hogy a kora újkori Magyar Királyság mennyire volt örökletes vagy választó királyság, de valahogy az volt az érzésem, hogy annyit tud, amennyit a tankönyvünk ír, az meg nem sok. Aztán nagyon remélem hogy csak a fülem csengett, amikor Bécs török ostroma dátumaként 1523-at jelölte meg, mindenesetre majdnem leestem a székről.
És hogy ne csak Magyarország szerepeljen ebben a cikkben, egyszer kérdezett valamit Lengyelországról, amire az anarchia választ várta, de amikor a liberum veto kifejezés elhagyta a számat, akkor bizony el kellett magyaráznom, hogy mi az.
Nos hát így állunk, persze tegye szívére a kezét a nyájas olvasó, és vallja be, hogy ő mit tud pl. Hollandia történelméről, de fentebbi példák nálam akkor is borították a bilit. Véletlen tudom, hogy a történelem szakon belül van Afrika szakirány, meg Ázsia szakirány, és valahogy az az érzésem, hogy érdemes lenne kísérletezni Európa történelmével is. Vagy belátni, hogy a hollandon kívül nem csak angol-francia-németek léteznek még, hanem mások is.

3 megjegyzés:

  1. Pont ilyesmiről írtam én is a másik blogban... Levente azt mondta ne csodálkozzak, a franciák a gyarmatok történelmével foglalkoznak inkább, mint az ilyen jelentéktelen kis államokkal, mint Mo. Hát na. Itt középiskolai töritanár nézett nagyot, hogy bizony Mo. szomszédos országaiban is dögivel beszélik a magyar nyelvet. Merthogy "Miért nem kerültek a magyarok lakosságcserével határon belülre?" ppfff.. szóval ezt tanulják a nebulók.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy vessző hiányzik a megfelelő értelmezéshez: "Miért, nem kerültek a magyarok lakosságcserével határon belülre?"

      Törlés
  2. Olvastam :)
    Asszem azonos a tapasztalat ezen a téren

    VálaszTörlés