Ma írt, hogy megérkezett a lány, és az idei Claire írta, hogy "elle a super peur", merthogy úgy gondolja, hogy egyedül ő lesz itt magyar. Amint géphez jutottam írtam is compatriote-omnak ímélt, hogy mennyire örülök neki már így látatlanban is, és ha kell neki valami, akkor szóljon, és találkozhatunk, (sajnos) ráérek a hétvégén (úgy volt, hogy Nantes-ba utazok, de ennek a tervnek a megvalósítása bizonyos előre nem látható okok miatt későbbre tolódik).
A válasz levél elég meghökkentő volt számomra, mert azt tartalmazta, hogy sajnos csak jövő szerdáig marad, mert nem sikerült órákat felvennie, így lőttek az ösztöndíjnak, de attól még persze találkozzunk, ez meg is történt. Mint kiderült személyes beszélgetésünk alkalmával, az ügyintézés Pécsen se gördülékenyebb, mint nálunk, de ott úgy tűnik még csak fel sem hívják rá a diákok figyelmét, hogy bizony tényleg teljesen magukra vannak utalva az intézkedésben. Így eléggé elcsúszott mindennel, mielőtt kijött nem is látott kurzuslistát, nem is segített neki senki abban, hogy hozzájusson, így itt szembesült vele, hogy az egyetlen kurzus amit erasmusos órának el tudott volna számoltatni, nem is indul. Egyébként is elég szörnyűségesként festette le azt a két napot amit eddig itt töltött, ugyanis az utazása se volt épp kényelmes (busszal jött, kb 4 átszállással, vagy ilyesmi), az itteni hostel ahol először megszállt nagyon putri volt, a koliban pedig még annál is szörnyűségesebb dolgokkal kellett szembesülnie, ugyanis olyan 9 nm-es szobát kapott amelyben nincs saját tusoló/wc, mosoda nincs a környéken se, a szobában nem volt se párna se takaró, és bérelni sem lehetett. Szóval teljesen nomád körülmények közé csöppent így hirtelen, és annyira nem is bánja, hogy a dolog úgy alakult, hogy haza kell mennie.
Úgy tűnik két éjszakára szállás is kell majd neki, ezt tőlem kért, és azt hiszem adok is neki, cserébe rám hagyományozza a jobbkezét, egy szíriai srácot aki január óta tanul itt, és mindent tud ami Toursról tudni lehet. Hasznos lehet, a telefonszámcsere meg is történt, és úgy tűnik kabátot is segít olcsón találni (merthogy persze otthon hagytam a téli kabátomat, gondolván, hogy ráér az még október végéig, mikor úgyis hazamegyek, de rá kellett ébredjek, hogy nem :P )
Szóval érdekes dolog ez, nem árt tudni, hogy ilyen is van, és bizony tényleg mindennek alaposan utána kell nézni, nehogy aztán az ember durván pofára essen a végén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése