2012. szeptember 28., péntek

Hogyan NE induljunk el Erasmusra...

Pár napja volt egy összejövetel amin megismerhettem a másik "keresztanyámat" is, ugyanis itt úgy tűnik minden erasmusosnak kettő dukál. A keresztszülők itt az otthoni mentorok megfelelői. Az egyikkel már találkoztam múlt pénteken, aranyos lány, történelmet tanul és pedagógiát, de már előre közölte, hogy nem lesz rám sok ideje, mert ez a féléve nagyon be van táblázva, de azért ha kell valami, vagy csak össze akarok futni vele, akkor írjak. Kedden egyébként ő is vitt el kocsival a maffiatalálkozóra (haha), ezzel megspórolt nekem 2,80 eurot és egy durva megfázást (utóbbiért különösen hálás vagyok). A másik keresztanyám jogász, januárban megy Pécsre Erasmusszal, nem sikerült vele túl sokat beszélni, de majd keresem és lehet, hogy vele több programot is össze lehet majd hozni. Rajtuk kívül még egy igen hasznos emberkével sikerült összeismerkedtem, a "tavalyi" Claire-rel. Clairenek hívják a Direction des Relations Internationales-nál munkálkodó (ha jól értettem) diák munkatársat, aki a kulturális programokat szervezi az erasmusosok számára. A Claire természetesen keresztnév, de minthogy a tavaly ott dolgozó hölgyet és az ideit is Claire-nek hívják, ezért jelenleg van egy idei és egy tavalyi Claire is :) Nos én a tavalyival beszélgettem, felhívta rá a figyelmem, hogy az erasmusosok számára több kirándulást, kastély- vagy városlátogatást is szerveznek, igen olcsón, viszont a keretlétszámok általában igen alacsonyak (30 fő szokott lenni, és erasmusosból azért lényegesen több van errefelé), ezért minden ilyesmire nagyon gyorsan le kell csapni. Említette továbbá, hogy lesz neki is egy magyar keresztlánya, csak még nem érkezett meg, de ha megjön akkor megadja majd nekem az elérhetőségét. Hát azonnal mondtam, hogy persze, tök jó, végre nem leszek itt egyedül, ahol még a szlovénok is legalább párban járnak :)
Ma írt, hogy megérkezett a lány, és az idei Claire írta, hogy "elle a super peur", merthogy úgy gondolja, hogy egyedül ő lesz itt magyar. Amint géphez jutottam írtam is compatriote-omnak ímélt, hogy mennyire örülök neki már így látatlanban is, és ha kell neki valami, akkor szóljon, és találkozhatunk, (sajnos) ráérek a hétvégén (úgy volt, hogy Nantes-ba utazok, de ennek a tervnek a megvalósítása bizonyos előre nem látható okok miatt későbbre tolódik).
A válasz levél elég meghökkentő volt számomra, mert azt tartalmazta, hogy sajnos csak jövő szerdáig marad, mert nem sikerült órákat felvennie, így lőttek az ösztöndíjnak, de attól még persze találkozzunk, ez meg is történt. Mint kiderült személyes beszélgetésünk alkalmával, az ügyintézés Pécsen se gördülékenyebb, mint nálunk, de ott úgy tűnik még csak fel sem hívják rá a diákok figyelmét, hogy bizony tényleg teljesen magukra vannak utalva az intézkedésben. Így eléggé elcsúszott mindennel, mielőtt kijött nem is látott kurzuslistát, nem is segített neki senki abban, hogy hozzájusson, így itt szembesült vele, hogy az egyetlen kurzus amit erasmusos órának el tudott volna számoltatni, nem is indul. Egyébként is elég szörnyűségesként festette le azt a két napot amit eddig itt töltött, ugyanis az utazása se volt épp kényelmes (busszal jött, kb 4 átszállással, vagy ilyesmi), az itteni hostel ahol először megszállt nagyon putri volt, a koliban pedig még annál is szörnyűségesebb dolgokkal kellett szembesülnie, ugyanis olyan 9 nm-es szobát kapott amelyben nincs saját tusoló/wc, mosoda nincs a környéken se, a szobában nem volt se párna se takaró, és bérelni sem lehetett. Szóval teljesen nomád körülmények közé csöppent így hirtelen, és annyira nem is bánja, hogy a dolog úgy alakult, hogy haza kell mennie. 
Úgy tűnik két éjszakára szállás is kell majd neki, ezt tőlem kért, és azt hiszem adok is neki, cserébe rám hagyományozza a jobbkezét, egy szíriai srácot aki január óta tanul itt, és mindent tud ami Toursról tudni lehet. Hasznos lehet, a telefonszámcsere meg is történt, és úgy tűnik kabátot is segít olcsón találni (merthogy persze otthon hagytam a téli kabátomat, gondolván, hogy ráér az még október végéig, mikor úgyis hazamegyek, de rá kellett ébredjek, hogy nem :P ) 
Szóval érdekes dolog ez, nem árt tudni, hogy ilyen is van, és bizony tényleg mindennek alaposan utána kell nézni, nehogy aztán az ember durván pofára essen a végén...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése