Féltáv

Már több, mint 50 napja vagyok Firenzében, de még mindig úgy érzem, mintha csak most jöttem volna. Fantasztikus ez a lehetőség, hogy külföldön tanulhatunk, és ennyi új ismeretet szerezhetünk ilyen rövid idő alatt!

Az egyetemen az óráim teljesen különbözőek, van köztük nagy előadás és gyakorlat is. Általában 120 percesek, de van egy 180 perces is köztük. A latin nyelvgyakorlat abból áll, hogy az óra első felében nyelvtanozunk (a tanárnő nyomtatott lapokkal készül), majd a második szakaszban Seneca: Az élet rövidségéről c. művét fordítjuk. Ezt teljesen normális és hatékony módszernek tartom, viszonylag lassú tempóban haladunk, de amit éppen veszünk, azt alaposan átrágjuk. Jövő héten lesz az első „próba-teszt”, kíváncsi leszek hogyan sikerül majd. Egy másik kurzuson olyasmit tanulok, amit a BA-n folytatott Bölcsészettudományi Informatika minoromhoz tudnék jól beilleszteni, a tömegkommunikációs elméletekről és technikákról beszél a professzor. Számomra a legnehezebbnek a művészettörténet óra bizonyul, rengeteg az anyag és gyors a tempó, a tanárnő pedig közölte az elején, hogy ő nem kedveli az erasmusos tanulókat… Nekünk külön névsorunk van, és minden órán fel kell iratkozni… Sajnos a gratis olasz nyelvkurzusnak a múlt héten lett vége, amit nagyon sajnálok, mivel remek csapat voltunk kifejezetten jó tanárnővel, így gondolkozom a B1-es szint elvégzésén önköltségre (nem vészes, 1 hónap 35 euró).

Amit a legjobban élvezek ebben az egészben, azok az erasmusos programok. Az AEGEE által rengeteg utazáson, összejöveteleken és különböző rendezvényeken vehettem részt, ahol sok új ismeretségre és barátra tettem szert idáig, és ez folyamatosan csak bővül! Visznek bennünket mindenfelé, és mindent megtesznek a szórakoztatásunk végett (pl. tombola-húzás a buszon, melyen különböző nyereményeket kapunk), igazán jól szervezett az egész és vidám a társaság. Jártam Sienában, San Marinóban, Rómában, és ezen a hétvégén Chianti-ba mentünk (Firenze külső borvidéke). Ezeken a helyeken olyan élményekkel gazdagodom, melyekről idáig csak könyvekben olvastam, tényleg úgy érzem teljesen feltölt pozitív energiával az ittlétem!

Két olasz, egy szlovák, és egy kínai lánnyal, valamint egy romániai fiúval lakom együtt, akikkel igazán szép az élet! Nagyon szerencsések vagyunk, hogy így kerültünk össze, ennél jobbat elképzelni sem tudnék! Teljesen harmonikusan és humorban gazdagon telnek napjaink, valaki mindig főz, valaki mindig takarítgat, valaki mindig feldobja a másik kedvét. Segítőkész mindenki; mi tényleg szívből élvezzük, hogy itt lehetünk! Szabadidőnkben hatalmasakat bulizunk természetesen, vagy éppen eljárunk futni, alapvetően én biciklivel közlekedem a városban, már TV-nk is van, és persze sok a vendégünk. Mindenki belecsempészi a maga kultúráját és szokásait az életvitelünkbe, ami izgalmassá teszi a hétköznapokat, és a kétnyelvűség jellemez bennünket, mivel a kínai és olasz lányok az angoljukat próbálják fejleszteni, mi többiek pedig az olasszal dobálózunk.

A piszkos anyagiak pedig… nos igen, a pénzt nagyon be kell osztani, mert gyorsan fogy, de gondolom ez mindenütt így van…