Karácsony Erasmus edition

A kórus

Na ez az én karácsonyfám.

Ünnepek környékén két pártra szakad az Erasmus társadalom. A hazamenőkre és a maradókra. Nos én a maradók csapatát erősítem nagy erőkkel. A barátaim nagyobbik hányada szintén maradt, a két román barátnőm közül az egyik és a két szlovén lány. Az egy szem horvát barátnőm viszont hazament, így nemzete nem volt képviselve a 24-ére beiktatott kis éneklős körsétánkon. Ugyanis elhatároztuk, hogy megmutatjuk a francia családoknak milyen dalokat énekelünk karácsonykor arra messze, keleten. A magyar repertoárból a Pásztorok, pásztorokat választottam megtanítandónak, és el kell mondjam, hogy nagyon tehetségesen énekelték ezt a kis magyar dalt. Melengette is a szívemet, hogy élőben hallhatok magyar szót itten Franciaország szívében, mert azért az mégis más, mint amikor telefonon beszélek. Persze hozzá kell tenni, hogy számukra ez közel halandzsa volt, ahogy nekem is közel halandzsa volt az ő dalaik, de a szlovén esetében mondjuk kifejezetten beleképzeltem szavakat, hogy azt márpedig én értem. De elszámoltam magam ezzel, végülis szláv nyelv esetében nem célravezető feltétlenül a latin szavakból kiindulni. (Szlovénul/horvátul egyébként határozottan meg kéne tanulnom. Bakancslistára felvésve).
Szóval 24-én este jól elindultunk meghódítani Nord-Tours-t, de meg kell állapítsam, hogy a francia családok távolról sem fogadták kitörő örömmel az igyekezetünket. A legtöbben elhajtottak, közölték, hogy nincs idejük. Egy dalt végighallgatni azért szerintem nem igazán időrablás kategória, de ők tudják. Azért voltak akik meghallgattak és aranyosak voltak.

Madalina terülj terülj asztalkája

Minta Madalina vacsorájából,
jobbra fenn a szlovén lányok sütije,
balra lent a z én világbajnok mézeskalácsom. :D

A nem túl sikeres dalolászás után a két szlovén lány átjött hozzám ünnepelni, zenét hallgatni, enni, inni, beszélgetni. Nagyon kellemes estét töltöttünk így hármasban, majd itt is aludtak, mivel itt Toursban se karácsonykor, se szilveszterkor nincs éjszakai busz (szilveszterkor? what the hell?!). De nem csak ezért aludtak itt, megbeszéltük, hogy másnap nálam sütjük meg a desszertet amit a román lányhoz viszünk, merthogy Madalina meghívtott minket magához, és el kell mondjam, ki is tett magáért nagyon. A szlovén lányok valami joghurtos piskótát csináltak, én mézeskalácsot, mert az elmaradhatatlan. Meg is veregetem mindkét kezemmel mindkét vállam, mert teljesen tökéletesre sikerült, büszke vagyok magamra. 
Madalina 4 fogásos tradicionális román vacsorát rittyentett, és ezúttal semmiből nem felejtette ki a sót, szóval határozottan nagyon jól sikerültek az ételek. A vacsora után egyébként elkezdtük énekelni egymás dalait is, és a román közepén  Mada anyukája épp telefonált, úgyhogy szépen előadtuk neki telefonban a dalt. Meg lettünk dicsérve, azt hitte, hogy Mada román barátai énekeltek, de bizony távolról sem. Egyúttal egy meghívást is kaptunk a következő karácsonyra, hogy jól megmutassák milyen egy igazi, hagyományos román karácsony. Ötletnek jó, de félek, hogy a családom megfojtana egy kiskanál vízben ha még egy karácsonyt távol töltenék :D Majd meglátjuk.
Vacsi és éneklés után megnéztünk egy rémes amerikai filmet, aztán alvás. Hát kérem nem egyszerű bizony 15 centin aludni, de azért megoldható (egyszemélyes ágyban ketten :D ).
Egyébként határozottan furcsa erre a karácsonyi bolt-nyitva-tartás. 24-e idén ugye hétfőre esett, és az még rendben volna, hogy a boltok sokáig nyitva vannak, mert hát ez még nem ünnepnap a szó szoros értelmében, de míg mondjuk a magyarok hajlamosak lennének a 24-i munkanapjukat kiváltani valami szombati szenvedéssel, itt még azok a boltok is nyitva voltak amik hagyományosan hétfőn zárva vannak (pl. pékség). Bizarre.